A múzeum története
A Rozsnyói Bányászati Múzeumot 1902-ben alapították az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsod-Gömöri Osztályának kezdeményezésére, Rozsnyó város támogatásával és Andrássy Dénes gróf, valamint felesége Andrássy Franciska grófné adományainak köszönhetően. Megálmodója Gömör bányászati monográfiájának szerzője s egyben a hajdani Vashegy-i bánya igazgatója, Eisele Gusztáv volt.
A múzeum épületét 1905-ben Müller Sándor tervei alapján építették, aki az akkori Rozsnyó-bánya igazgatója volt. Az első bányászati és kohászati jellegű kiállítást, amely a gazdag ásványtani gyűjteménynek is helyet adott, 1912-ben nyitották meg a közönség számára.
Ebben az évben jött létre a rozsnyói Városi Múzeum is. Megalakulása Rozsnyó város értelmiségének köszönhető, élén Réz Lászlóval, a Rozsnyói Társalgási Egylet elnökével. Nagy szerepet játszottak a múzeum alapításában a középiskolai tanárok is, akik közül a kezdeményezésben az ismert történész, Dr. Hazslinszky Rezső, az intézmény későbbi első igazgatója jeleskedett.
Amíg a Városi Múzeum a két világháború közötti időszakban különösen aktív tevékenységet fejtett ki, köszönhetően a sokoldalúan művelt Tichy Kálmán akkori igazgatónak, addig a Rozsnyói Bányászati és Kohászati Múzeum nem hallatott magáról, mivel épületét a katonaság, csendőrség, az iskolaügy és könyvtár bitorolta. A két intézmény 1940-ben egyesült. Az első állandó tárlatot 1943-ban nyitották meg, mely két részre osztódott: bányászati-kohászati-ásványtani, valamint általános történeti részlegre. Habár ez a tárlat csak 12 hónapig tartott nyitva, Tichy Kálmán igazgató mégis progresszív munkamódszereket vezetett be. A múzeumi munkába széles körben önkénteseket vont be, ismereteit szakmai folyóiratokban jelentette meg, közzé tette a levéltári és muzeológiai munka eredményeit, ismeretterjesztő sorozatot készített a rádió számára.
A múzeum sorsára döntő hatással voltak a II. világháború eseményei. A múzeumi tárgyak egy részét eltulajdonították, s épülete 1956-ig mindenféle célt szolgált, csak nem múzeumit. Ebben az évben a Csehszlovák Múzeumi Szövetség, valamint a politikai és állami szervek kezdeményezésére visszaállították az épület eredeti küldetését. A háború után az első tárlat 1956 májusában nyílt meg, amely Gömör bányászatának és kohászatának történetét mutatta be.
Az 1974 – 1985 közötti években nagy fejlődésen ment keresztül a múzeum. Új épületekkel gazdagodott, képzett szakemberek álltak munkába, dinamikusan gyarapodott a gyűjtemény-állománya, nőtt tárlatainak száma és rendszeresen rendeztek időszaki kiállításokat. 1989 óta a Bányászati Múzeum felújított Galériája ad otthont az időszakos kiállításoknak. A múzeum alkalmazottainak kezdeményezésére 1980-ban a pincehelységekből alakították ki a Bányamunkahelyek nevű tárlatot, 1981-ben nyitották meg a Szlovák-karszt és környéke természetvilága című állandó kiállítást. 1990-ben megteremtették egy állandó képzőművészeti tárlat létrehozásának a feltételeit Krasznahorkaváralján az Andrássy-képtárban. 1995 májusában felújítás után megnyitották az új Gömör bányászata és kohászata című tárlatot. Az utolsó, a hatodik állandó kiállítás –– a Történeti tárlat – múzeumi látványtár 1999-ben jött létre a nagymennyiségű értékes gyűjteményanyag szükségszerű megmentése és bemutatása céljából.
Meghatározó évek a múzeum történetében:
1902 - a Rozsnyói Bányászati Kohászati Múzeum megalakulása
1912 – az első bányászati és kohászati tárlat létrehozása
1912 – a Városi Múzeum megalapítása és első tárlatának megnyitása
1931 – a Városi Múzeum tevékenységének újraindítása az 1. világháború után
1938 – a két rozsnyói múzeum egyesülésével létrejött a Rozsnyói Bányászati Kohászati Múzeum és a Városi Múzeum
1943 – aug. 1. – az egyesített múzeum állandó tárlatának megnyitása
1943 – nov. 1. – a Rozsnyói Bányászati Kohászati Múzeum és a Városi Múzeum bezárása
1956 –a háború utáni első bányászati és kohászati tárlat létrehozása – Rozsnyói Járási Múzeum
